Az élelmi rostok olyan növényi alapú anyagok, amelyeket az emésztőrendszerünk nem képes teljes mértékben lebontani vagy felszívni. Az élelmi rostok a növények sejtfalában találhatóak meg, és fontos szerepet játszanak az emésztés és az általános egészség fenntartásában.

Az élelmi rostokat két fő kategóriába sorolhatjuk: oldható és oldhatatlan rostok.

Az oldható rostok vízben oldódóak és zselészerű anyagokat képeznek a bélben. Ilyen rostokat találunk például a zabpehelyben, az alma- vagy narancshéjban, a babfélékben és a lenmagban. Az oldható rostok elősegítik az emésztést, mivel hozzájárulnak a bélmozgásokhoz és a széklet megfelelő állagának fenntartásához. Emellett csökkentik a koleszterinszintet és stabilizálják a vércukorszintet is.

Az oldhatatlan rostok vízben nem oldódóak, és inkább a bélmozgások fokozásában és a széklet térfogatának növelésében játszanak szerepet. Ilyen rostokat találunk például a teljes kiőrlésű gabonákban, a céklában, a répában és a hüvelyesekben. Az oldhatatlan rostok hozzájárulnak az emésztési folyamatokhoz és segítik a rendszeres bélműködést.

Az élelmi rostok fogyasztása számos előnnyel jár. A megfelelő mennyiségű rost bevitel támogatja az emésztést, csökkenti a székrekedést, segít a súlykontrollban, csökkenti a koleszterinszintet, elősegíti a teltségérzetet, és hosszabb távon csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az élelmi rostok fogyasztása során javasolt fokozatosan növelni a bevitelt, és elegendő folyadékot fogyasztani, mivel a rostok felszívásához és hatékony működésükhöz szükség van a megfelelő hidratáltságra.

A zabkorpa valójában nem más, mint malomipari melléktermék, a zabszemről az őrlés során leválasztott anyag, amely nagyrészt maghéjat tartalmaz. A zabkorpa élelmi rostokban, illetve nyomelemekben gazdag. Fogyasztása rendkívül egészséges, csökkenti a koleszterinszintet, jó hatással van a bélműködésre, miközben védi a bél és a gyomor nyálkahártyáját, kiváló méregtelenítő. Gátolja továbbá a zsírok és szénhidrátok felszívódását, így fogyasztása fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek kifejezetten ajánlott. A zabkorpát használhatjuk édes sütemények, kenyerek, péksütemények készítéséhez.

A zabkorpa több szempontból is igen hasznos alapanyag az egészséges étkezés  szempontjából. Egyrészt csökkenti a koleszterintszintet, ami főleg szív– és érrendszeri betegségek kiváltója lehet. Ráadásul ez nem egy elhanyagolható dolog, hiszen a magas koleszterinnel a lakosság 15–20%-a küzd. Másrészt magas rosttartalmának köszönhetően (a zabkorpa 28%-a rost, aminek a fele úgynevezett vízoldékony rost) nagyon hatékonyan tisztítja a beleket, és gátolja a zsírok és szénhidrátok felszívódását. Védi a gyomor és a bél nyálkahártyáját, továbbá élelmi rostokat, fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.

Miért előnyös a zabkorpa fogyasztása?

Jó hatással lehet a cukorbetegségre, valamint segíthet a bélrendszeri rákos megbetegedések megelőzésében is.

Fogyókúrázók számára kiváló élelmiszer, hiszen magas rosttartalmának és béltisztító hatásának köszönhetően nagyon sok salakanyag eltávolításában segít, valamint a rostok akadályozzák a fölösleges energiafelvételt is.

A zabkorpa  nagy mennyiségben tartalmaz béta-glükánt. (Ezek komplex szénhidrát molekulák egyedi molekulaszerkezettel, amelyek meghatározzák a biológiai aktivitásukat is. Erősítik az immunrendszert. )

A zabkorpa rostjainak két nagyon fontos tulajdonsága van: Az egyik, hogy rendkívül jó a vízfelvevő képességük, mivel akár saját tömegük 20–30-szorosának megfelelő mennyiségű vizet is képesek magukba szívni, a másik pedig az, hogy gyakorlatilag mindenhez hozzá tudnak tapadni, amivel csak a belekben találkoznak.

Ahogy a gyomorba kerülnek a zabkorpa rostjai, rögtön megszívják magukat nedvességgel. Egy evőkanálnyi zabkorpa 450 grammnyi vizet képes felvenni, s minthogy ilyen módon „megdagad” a gyomorban, nagyszerűen csökkenti az éhségérzetet. A gyomorból továbbhalad a megduzzadt rostanyag a vékonybélbe, ahol pépes állagú béltartalomként halad tovább a tápcsatornában, miközben az emésztés folyamatában számos fizikai és kémiai változáson megy át. Menet közben pedig minden hozzátapad, amivel érintkezik, így a különböző kalóriahordozó anyagokhoz is, melyek így, ebben a formában nem tudnak felszívódni a bélfalon, tehát nem kerülnek be a szervezetbe. Végül ennek köszönhetően a széklettel együtt kiürülnek.

A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy akik koleszterinszintjüket a biztonságos határok között akarják tartani, azoknak a zabkorpa rosttartalma a legmegfelelőbb.

A zabkorpa sok vízoldékony rostot tartalmaz, a vér koleszterinszintjét a jól oldódó rostok csökkentik. A másik előny az, hogy a vércukorszint normális értéken tartását is elősegíti. A zabkorpával folytatott vizsgálatok hőskorában James Anderson, a Kentucky Egyetem Lexingtoni Belgyógyászati Klinikájának orvosa eleinte cukorbetegek vércukorszintjét próbálta befolyásolni zabkorpával, eközben fedezte fel, hogy a betegek vérének koleszterinszintje is csökkent.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a zabkorpa is gyógyszer, inkább arról van szó, hogy a gyógyszerek hatása hasonló a korpáéhoz, ami viszont velük ellentétben természetes anyag.

Amikor az életmódváltás részeként felhagyunk a búzaliszt fogyasztásával, akkor egy egészen új világ nyílik meg előttünk, ami telis-tele van érdekes lisztalternatívákkal.

A lenmagliszt egy különösen egészséges lisztféle, mely nem csak a fogyókúrában, de a szervezetünk egészséges működésének támogatásában is sok segítséget nyújt.  

Magas az omega 3 (ALA) zsírsav tartalma, valamint sok benne a fehérje, rost és vitaminok.  Antioxidánsokban gazdag, nagyszerű kalciumforrás, de tartalmaz még például káliumot, nátriumot, magnéziumot, vasat, cinket is.  

Az arany lenmagliszt csökkentett zsírtartalmú és élelmi rostban gazdag, melynek köszönhetően sok folyadékot képes felszívni.  

A lenmagliszt természetes módon támogatja az emésztést.

Az útifűfélék családjába tartozó, Indiában őshonos növényből (Plantago ovata) származik. A Plantago psyllium magja az útifűmag, ami apró és fekete vagy barna. Az útifűmag héja főként vízoldékony rost, ami amellett, hogy igen sok pozitív egészségügyi tulajdonsággal bír, a reformkonyhában is kedvelt alapanyag, hiszen nagyszerű sűrítő, zselésítő anyag. 

Az útifűmaghéj egy közkedvelt superfood, ami számos krónikus betegség leküzdésében és a vérnyomás szabályozásában is segít. Hasznunkra válik a vércukorszint alacsonyan tartásában, valamint a fogyásban is támogat. Értékes rostjaival tisztítja a beleket és támogatja az egészséges bélflórát.

Hatékonyan csökkenti a haspuffadást, de segít a székrekedés megszüntetésében is, míg nagyobb mennyiséget fogyasztva a hasmenés kezelésére is bevethetjük. Nagymértékben csökkenti az éhségérzetet, valamint fokozza a tápanyagok felszívódását. 

Az inulin egyfajta, a szervezet számára emészthetetlen rost, amely a vékonybélben nem szívódik fel, csupán a tápcsatornán belül, a vastagbélben található enzimek hatására képes lebomlani. Étrend-kiegészítőkben is találkozhatsz vele, de természetes formában is hozzájuthatsz legfőképp zöldségekből – a spárga, a fokhagyma, a csicsóka, a cikóriagyökér és a gabonafélék is tartalmaznak inulint.

Prebiotikus hatású, a belekben a jó baktériumok számára kiváló tápanyagként szolgál azáltal, hogy rövid láncú zsírsavakká bomlik, amelyek gátolják a parazita baktériumok, vírusok, gombák szaporodását, táplálják a vastagbél sejtjeit.

Az inulin egyfajta prebiotikumként a jótékony baktériumok számának növelésével

• jótékonyan befolyásolja az anyagcserét, megszünteti a székrekedést,
• emésztőszervi panaszok esetén is segíthet,
• enyhítheti a gyulladásos bélbetegséggel élők panaszait,
• segíti a kalcium, a vas és a magnézium felszívódását,
• szabályozza vércukorszintet, ezáltal kiváló cukorpótló cukorbetegek részére is,
• szabályozza a káros koleszterin, valamint a triglicerid szintjét, ezáltal a szívbetegségek megelőzésében is szerepe lehet,
• mivel kevés kalóriát tartalmaz, a testsúlykontrollban is segíthet.

Az almarost az almalé gyártás mellékterméke. Az almát megdarálják, az almalevet kipréselik és centrifugálják, a visszamaradó törkölyt megszárítják és finomra darálják. Minőségét és a gastroenterális betegségek megelőzésének hatékonyságát az határozza meg, hogy minél kevesebb legyen benne a fruktóz.

Az almarost az almahús sejtfalból, az almahéjból és a magházból áll. Íze inkább natúr, tehát nem édes jellegű, hanem semleges.

A kellemes almaillatú rostot sokféleképpen lehet fogyasztani. Ízlés szerint keverhető ételekbe: például főzelékekbe, italokba: például növényi tejekbe, süthető süteményekbe és kenyérbe.

Az alma legértékesebb része az almahús sejtfala és az almahéj. Ezek a vízben jól oldódó élelmi rostot, a pektint adják. Ezen kívül többféle rostanyag található az almában, a magháza hasznos cellulózforrás, a cellulóz az élelmi rostok vízben nem oldódó része.

Kiváló pektin forrás lenne a citrusfélék héja, azonban a nagy szállítási távolságok miatt a déligyümölcsöket penészgátlókkal, bifenilekkel kezelik, melyeknek többek között pajzsmirigy működést zavaró hatása van.

A vastagbélben folyó fermentációnak komoly szerepe van, mert a szerves savak energiát biztosítanak a vastagbél hámsejtek számára, a bélcsatornához kötődő immunrendszert és a nyirokszerv működését segíti. A pektin segíti a külső antigén terhelésre adott immunválaszt, a kórokozó baktériumok komperatív elnyomására és kiszorítására irányuló négyes védelmi rendszer (mikrobiális, humorális, anatómiai és celluláris) védekezését.

Az almából származó magas pektin- és cellulóztartalmú nyersanyagok, rostkészítmények kiváló segítséget adhatnak azoknak, akik székrekedéssel, illetve magas koleszterinszinttel küzdenek.
Az almarost az almamagházat és benne az almamagot is tartalmazza. Ezért az almarostban az almamag jótékony hatása érvényesül.
Az almamagnak természetes jódtartalma van, amely egyes pajzsmirigy betegségek esetén (alul működés) hasznos lehet.

Az almamag nagy mennyiségű B17-vitamint tartalmaz, mely laetril néven is ismert. Kutatási eredmények arra utalnak, hogy megvédhetnek a ráktól, és segíthetnek a prekancerózus állapot kialakulásának megelőzésében, illetve a daganatos sejtek növekedésének lassításában.

Az almamag hozzájárulhat a tüdőfunkció javulásához, és így csökkentheti a légúti betegségek kockázatát. Ezen kívül a káros plakk-képződés ellen is képes védelmet nyújtani.

A mentális merevség és a korral járó memóriavesztés lassítható rendszeres almarost fogyasztással. Az almamag az egyik legjobb forrása a bórnak, mely a csontok egészségéhez fontos ásványi anyag. Ezen felül nagy arányban tartalmaz kvercetint, a természet egyik leghatékonyabb gyulladásgátlóját.
Az almarostot alacsony cukortartalma révén olyanok is fogyaszthatják, akik az édes almatermékeket nem, vagy csak korlátozásokkal ehetik (cukorbetegek, candida betegek).

A természetes almarost 66 % élelmi rostot tartalmaz, pektin tartalma 25,1 %.

Az alkalizált kakaópor olyan kakaópor, amelyet az alkalizációs folyamat során kálium-karbonáttal kezelnek. Ez a folyamat befolyásolja a kakaópor savtartalmát és pH-értékét, valamint a kakaó ízét és színét.

Az alkalizációt általában azért alkalmazzák, hogy enyhítse a kakaó kesernyés ízét és csökkentse a savasságát. Az eljárás során a kakaópor reakcióba lép az alkáli vegyületekkel, ami az íz és az érzékelhető savasság csökkenéséhez vezet. Emellett az alkalizált kakaópor sötétebb színű lesz, mivel az alkáli reakció hatására a kakaó pigmentjei megváltoznak.

Az alkalizált kakaópor széles körben használatos a csokoládéiparban, péksüteményekben, desszertekben és más édességekben. Az íze enyhébb és kevésbé kesernyés lehet, ami előnyös lehet azok számára, akik nem kedvelik a hagyományos kakaó keserűségét. Az alkalizált kakaópor különféle receptekben használható, és sokan kedvelik a simább ízét és a sötétebb színét.

A fermentált rizskorpa egy élelmiszer, amelyet a rizskorpa fermentációjával állítanak elő. A fermentáció során a rizskorpa enzimek és mikroorganizmusok hatására változik, és így új tápanyagok és biológiailag aktív vegyületek képződnek.

A fermentált rizskorpa hagyományosan a kelet-ázsiai konyhákban használatos, különösen Japánban és Kínában. A fermentáció folyamata során a rizskorpát benedvesítik, majd gombák vagy más mikroorganizmusok, például Aspergillus oryzae vagy Rhizopus oligosporus, segítségével fermentálódik.

Az eljárás eredményeként a rizskorpa textúrája és íze megváltozik, és új összetevők jönnek létre. A fermentált rizskorpa gazdagabbá válik vitaminokban, ásványi anyagokban és enzimekben. Ezenkívül biológiailag aktív vegyületek, például antioxidánsok, peptidák és poliszacharidok képződhetnek, amelyek potenciálisan egészségügyi előnyökkel járhatnak.

A fermentált rizskorpa fogyasztása számos egészségügyi előnnyel járhat. Az antioxidánsok jelenléte támogathatja az immunrendszert és segíthet a sejtek védelmében a szabadgyökök okozta károsodásokkal szemben. Ezenkívül a fermentált rizskorpa enzimtartalma elősegítheti az emésztést és a tápanyagok felszívódását.

A ceyloni fahéj (Cinnamomum verum) egy fajta fahéj, amelyet a Ceylon nevű szigeten, ma Sri Lankán termesztenek. Ez a fajta fahéj más néven „igazi fahéj” vagy „Ceyloni kasszia” néven is ismert, hogy megkülönböztessék a másik fő fajtától, amit „kasszia fahéjnak” vagy egyszerűen csak „kassziának” neveznek.

A ceyloni fahéj jellegzetes ízű és illatú fűszernövény. A fahéjfa kérgét használják, amelyet meghámoznak és szárítanak. A szárított kéreg vékony rétegei tekercsbe göngyölítve alkotják a fahéj rudakat, amelyeket használunk fűszerként.

A ceyloni fahéj finom, édes és enyhén citrusos ízzel rendelkezik, míg a kasszia fahéj erőteljesebb, fűszeresebb és kissé csípős ízű. A ceyloni fahéj jellegzetességei miatt különösen népszerű a süteményekben, desszertekben, gyümölcssalátákban és italokban, valamint a kávé és a csokoládé ízesítésére is használható.

Emellett a ceyloni fahéj egészségügyi előnyökkel is rendelkezik. Gazdag antioxidánsokban, és a hagyományos gyógyászatban számos egészségügyi probléma kezelésére használják, például gyulladások enyhítésére, vércukorszint szabályozására, emésztési problémák enyhítésére és a szív- és érrendszeri egészség támogatására.

Jelentős élettani különbség a hagyományos (cassia vagy kínai) fahéjhoz képest, hogy a ceyloni változatnak rendkívül alacsony a kumarin tartalma – így hosszú távú, rendszeres fogyasztásra is alkalmas.